Tulajdonképpen mi egy erdészeti úton jutottunk el a Pap-rétre és onnan jöttünk visszafelé a kék jelzésen Visegrádra.

Ebben a bejegyzésben sok jellegzetes helyet nem tudok mutatni, mert a hegynek ezen az oldalán még igazán téli időjárás fogadott minket és a panoráma helyett köd volt, a táj pedig havas, jeges, nehezen járható volt. Néhány fennsíki rét, emléktáblák és kilátópontok vannak az ösvényen.

Tehát ezen az úton Visegrádról el lehet jutni a Pap-rétre, Urak asztalára, Pilisszentlászlóra vagy akár Leányfalura, Szentendrére.

Az úton az olvadás miatt, több csobogó vízfolyással találkoztunk.

Egyre havasabb lett a táj!

Kilátópont lenne...

Sóstó-rétnél.

Már a kálváriánál járunk!:

Fotóalbumom itt.

Készült erről az útvonalról egy derűs változat.

Ajánlom még a többi visegrádi túráról szóló bejegyzésemet:

Visegrádi túra 1. A vár és környéke.

Visegrádi túra 2. Római őrtorony romjai, Mátyás-hegy, Apát-kúti-völgy

Visegrádi túra 3. Havas út a kék jelzésen.

Visegrádi túra 4. Lepencei zöld jelzés, Gyula-forrás, Jenő-kunyhó.

Visegrádi túra 5. Apát-kúti-völgy Pilisszentlászlóig

Visegrádi túra 6. A kék+ és zöld jelzésen Leányfaluig

Visegrádi túra 7. Pilisszentlászlóról Szentendrére.

Visegrádi túra 8. Visegrádi kapu, Pap-rét, Urak asztala

A főutunk a Duna partján a Visegrádi kapu alatt halad át. Itt húzódik a völgyzáró fal fel a hegyoldalba.

Lenn a Vízibástya maradványai láthatók, feljebb az Alsóvár a Salamon tornyával. A torony mellett halad a régi főút Budapest felé. Ott is van egy kőkapu, az a Budapesti-kapu. A völgyzárófal pedig egészen a Fellegvárig húzódik.   

Ez a Vízibástya biztosította az Alsóvár vízellátását és a dunai hajóforgalmat is ellenőrizte. Láthatóak ablakok, címerek és IV. Béla szobra is.

Innen indulunk a Visegrádi-hegység csúcsára az Urak asztalára.

Elsétálhatunk a révhez és onnan egyenesen felfelé az utcában egészen az Apát-kúti-patak völgyébe. A völgy látnivalóiról készült már másik bejegyzésem. Egészen Pilisszentlászlóig elérünk bő három óra alatt a Duna partjáról.

                                      A Kaán-forrásnál hagyjuk el a műutat a völgyben.

                            Igazán szép ez a völgy, szívesen jártuk be többször is a túráink során.

Pilisszentlászló után a kék és piros jelzés együtt vezet a Pap-rétre. (Van egy kis tábla is a településen, Pap-rét felirattal a zöld jelzéssel, ami egy kerülőút. Nézzük meg a térképet.)

                     A térségben sok helyen olvashatjuk az irányt Pap-rét felé. Mi sem hagytuk ki, ismét.

                            Innen indul a jelzetlen út az Urak asztalára. Egykor honvédségi terület volt.

Nos a Pilistetőn ahol szintén honvédségi területet hagytak el, szuper kilátás van a tájra. Innen az Urak asztalától nincsen panoráma. Beláttunk egy helyen az út mentén a hegyek lábai elé, ami éppen ködpárában áztatta azokat. Megtette szép látványnak. A fennsíkra egyébként szép fenyőfákat ültettek és mindig mókás a hangárok visszhangja.

Erdészeti utat választottunk a Süllyedékben levezető úthoz, amely az Apát-kúti-völgy forrásaihoz vezet le. A völgy túloldalán lévő hegyek mögé húzódott már a lemenő nap.  Ismét egy jót túráztunk.

A képeket egy albumban is meg lehet tekinteni. ITT

Ajánlom még a többi visegrádi túráról szóló bejegyzésemet:

Visegrádi túra 1. A vár és környéke.

Visegrádi túra 2. Római őrtorony romjai, Mátyás-hegy, Apát-kúti-völgy

Visegrádi túra 3. Havas út a kék jelzésen.

Visegrádi túra 4. Lepencei zöld jelzés, Gyula-forrás, Jenő-kunyhó.

Visegrádi túra 5. Apát-kúti-völgy Pilisszentlászlóig

Visegrádi túra 6. A kék+ és zöld jelzésen Leányfaluig

Visegrádi túra 7. Pilisszentlászlóról Szentendrére.

Visegrádi túra 8. Visegrádi kapu, Pap-rét, Urak asztala

A Tihanyi-félszigeten olyan sok a látnivaló, kirándulási ösvény, hogy az előző bejegyzésem is csak két oldalra fért ki!

Ezúttal egy rövid látogatást tettünk a sziget keleti felén. Régi elhagyatott szerzetesi lakóhelyek maradványait kerestük.

A forgalmi út mellett pillantottuk meg a táblát a kerékpáros pihenőben.

Kellemes ösvényen haladtunk a közeli célponthoz.

Ezt az elágazást nem értem, de ha a forrást nem akarod elkerülni, akkor az alsó úton van.

Persze mi elkerültük, de visszafelé számításba vettük a lehetőséget.

Három remetelak maradt meg, amelyeket 1994-ben stabilizáltak.

1952-ben sziklaomlás miatt bedőlt több mesterséges sziklalakás.

Íme a harmadik:

Igazán mutatósak még ma is. Vadregényes és misztikus bejárni a hegyoldalt.

Néhány métert mentünk még tovább az Óház-tetőn, majd visszafordultunk. Bár ezen az úton eljuthatunk a Tihanyi Visszhang-dombhoz, vagy akár a két tó közé a sziget ölében. Hasonlóan szép kilátásban lehet részünk, mint Sajkod felől (szemből) a kis tavakra.

Tehát még mindig maradt némi szakasz ahol nem jártam. Ilyen például az innen közeli Szélmarta-sziklák, vagy az Akasztó-domb a Gejzírit-szikláival. A rév közelében pedig az Újlaki templomrom.

Látványosság lehet a kálvária is, szép panorámával az Attila-dombon.

Mi tehát visszamentünk és felkerestük a félsziget egyetlen forrását.

A  Halbik Ciprián, vagy Cyprián nevet egy tihanyi szerzetesről kapta. Előzőleg Orosz-forrás volt a neve a Barátlakásokban élt szerzetesek miatt.

1996-97 telén egyébként egy földcsuszamlás elsodorta az ösvényt és a forrást, amit azóta helyreállítottak, bár a forrás több helyen szivárog.

Fotóalbumom: https://plus.google.com/photos/105482462465634327770/albums/5772190237701588497?banner=pwa

Egy remek Tihanyi-félsziget turista térkép: ITT

Ugrás a másik Tihanyi-félszigetről szóló bejegyzésemhez: INNEN!

.