A bejegyzés eleje itt található:

http://termeszetjarok.blog.hu/2012/03/20/tura_a_tihanyi_felszigeten

A túrán gyakran zizeg az avar az elsurranó gyíkok miatt, de itt a gejzírmezőnél találkoztunk a legtöbbel. Sütkéreznek a sziklákon. Élénkzöld, kékfejű, vagy barna fürgegyík rohangál, igen elterjedtek errefelé. 

 Sikerült több remek fotót is készítenem róluk.

Nos, az Aranyház a legkiemelkedőbb gejzírkúp, mely nevét a rajta megtelepedő aranysárga zuzmóról kapta. Valóban látványos, valamint a tetejéről különleges a rálátás Tihanyra és a Belső-tóra, szőlősre. A tó mellett szürkegulya legelészik.

A településen ivóvizet kerestünk. Felmentünk az utcákba, de sehol egy nyomókút! A rév felé kellett volna mennünk, ott tudom, hogy van vízcsap a parton a kikötő jobb oldalánál, vagy tán a vasútállomáson is. Végül vásároltunk ásványvizet. Épp rendezvényt tartottak így láthattunk lovakat, szamarat is. Leértünk a tópartra a kacsákhoz, megnéztük közelről az állatokat.

 

 

Mi ez a növény? Aki tudja írja meg legyen szíves.
(Választ kaptam: Az ökörfarkkóró pompás példányainak levelei!)

Majd a szőlősön át a tornyosult magaslatok felé haladtunk. Aljában ott a jelzés a Csúcs-hegy vagy a Nyereg-hegy felé. Ez utóbbiról áttekinthettük merre is jártunk és elégedetten zártuk a Tihanyról alkotott új emlékképeinket. Sajkod határában az Apáti-hegy felé mentünk le az Apáti templomromhoz, ahonnan a jelzés indul. A templom már nem rom, szépen felújított épület, mely éppen a leágazásnál van, közel a 71-es úthoz, a mezőnél a fák között. ( azóta láttam, hogy fákat felnyírták, hogy jobban látható legyen a templom) A műúton sétáltunk vissza Sajkodra, a réten egy fácán páváskodott, fenn pedig a szikla fénylett a lemenő napfényben.