A Kisalföld központjában a folyók alkotta hordalékdomb egyikén épült Győr vára.

Hét bástyája és három bejárata volt. Falai magasak 10 méteresek, körülötte hatalmas vizesárkokkal. Mára egy jelentős bástyája maradt meg és a Sforza félbástya. A hordalékdomb, amelynek a neve Káptalandomb, itt épült meg épült a kápolna és a torony, valamint a kazamaták.

A város körzetében először különböző nomád népek váltották egymást, majd az illírek alakítottak ki állandóbb lakóhelyeket. Az első nagyobb település Kr. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illete Ráb).

Lakták a rómaiak, germánok, hunok, szlávok, avarok, frankok és a honfoglaló magyarok.

A települést az avarok gyűrű alakú sáncokkal vettek körül, egyesek ebből származtatják a város nevét, de ma már inkább elfogadott, hogy egy lovag nevéből ered, aki az első ispán is volt, és a vármegye nevét is adta.

Szent István a Káptalandombon várispánságot és püspökséget szervez, felépül a püspökök vára és a székesegyház első formájában. A felnégyelt Koppány testének egyik darabját épp a győri vár kapujára tűzték ki.

A 13. században számos egyházi építkezés zajlott a városban.

Erzsébet királyné fiával többször is Győrött keresett menedéket, a várat is megerősítette. Ekkora tehető Győr régi várának az utolsó megerősítése, ma ezek a várfalak maradtak ránk a Káptalandomb déli és keleti szegélyén a házak udvarában, ezeket láthatjuk a két Lépcső közben is.

Mátyás király is többször járt Győrött.

A városba érkező I. Ferdinánd király gróf Lamberg Kristófot nevezte ki az erősség parancsnokának, aki azonban 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várat. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz „égett város”.

Az építkezés nagyobb lendületet csak az 1560-as években vett. Az új várnak három kapuja volt, a déli Fehérvári, a nyugati Bécsi és az északi Vízi vagy Dunai kapu, a várfalakat hét fülesbástya és egy félbástya tagolta. Az új vár felépítésével a spontán nőtt középkori város mesterséges körülhatárolásával létrejött Győr mai értelemben vett történelmi városmagja, amelyet két és félszáz évig vettek körül ezek a várfalak. A Püspökvár lett a győri várkapitányok székhelye, a győri püspök a székesegyház melletti kicsiny földszintes házakba kényszerült.

A Székesegyház épülete 1033-ból, román építési stílusban. Benne nézhetjük meg az ötvösművet, Szent László hermáját.

 A tizenöt éves háború idején, 1594-ben miután a törökök megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat, de a magyar és osztrák seregek Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezénylete alatt már 1598-ban visszaszerezték. Győr visszavételéhez kapcsolódik a Vaskakas-legenda.

--Amikor e török 1594 szeptemberében elfoglalta Győrt, a Duna-kapu fölé kis pavilont emelt, tetejére egy szélkakast állított félholddal és öntelten mondta: "Győr akkor lesz újra keresztény, ha ez a vaskakas megszólal és alatta a félhold telivé válik." Négy évvel később, 1598 március 28-áról 29-ére virradó éjszaka a támadásra váró felszabadító seregből egy huszár a Duna-kapuig merészkedett valahogy felmászott a vaskakasra, és pirkadatkor teljes tüdővel megfújta a recsegő trombitáját. A török meghallva a trombitaszót- a kakasra meredt. A feljövő nap első sugarai a félholdra estek, mintha teliholdra egészítették volna ki. A várban kitört a pánik, fennhéjázó jóslatuk valósággá vált! Valaki az eszeveszett menekülésben egy égő fáklyát dobott a kazamatákban tárolt lőporos hordók közé. ( Kis győri kalauz )--

Zichy Ferenc püspök visszakapta a várkapitányoktól a Püspökvárat, az épület középkori tömegét meghagyva annak déli szárnyában alakított ki lakosztályokat, az épület barokk részletei közt a kocsibejáró, és a puttókkal díszített lépcsőház jelentős még. A Fehérvári-kapu tetejére tűztornyot emeltek a középkori várostorony pótlására.

1809-ben Eugène de Beauharnais francia marsall, Itália alkirályának vezetésével Győr déli határában Kismegyernél ütköztek meg a francia csapatok, az osztrák zsoldosokból, valamint az utolsóképp összehívott nemesi felkelés résztvevőivel (Győri csata). A franciák győzelmével végződött ütközet után bevették Győrt, Napóleon is meglátogatta a várost, hogy megismerje annak erődítményeit, majd azt követően a várfalakat, és bástyákat a franciák több helyen felrobbantották. Tették ezt a békeszerződés után, ám a mai falak azért vannak meg, mert az árvízvédelem miatt építették azokat vissza. A téglákat pedig széthordták és így épült ki Győr nagyobb területen. Információs videók találhatók itt.

Az elkövetkező évtizedekben, a Duna és Rába parti falak, és az ott lévő bástyák kivételével lebontották a várfalakat, majd kiépült a Belváros. Később az új városház tornyát a lebontott Fehérvári-Kapu tűztornyának mintájára építették meg.

A világháborúkban már a hidak és a gyárak voltak a célpontok.

Információk a wikipédiából származnak.

A belvárosban a Mosoni-Duna partján láthatóak még a Duna-Kapu falai, valamint a forgalmi útirány szerint sétálunk tovább akkor az egykori Vérbástyát találjuk. A Dunakapu tér belső szélén találjuk a Bástya utcát, amely helyén egykor a bástyarendszer falai álltak.A sétálóutca közepén pedig piros téglák jelzik az egykori Fehérvári-Kapu helyét. A Bécsi-Kapu tér közelében pedig a kazamata egy részében kőtárt nézhetünk meg.

A kőtár. Mellette lévő teázóban is láthatunk egy ugyanilyen boltívet, kiállítással! :)                      

Tűztorony emléktábla, Vérbástya és a színház mögötti falak a Füles-Bástya (Újvilág-Bástya):

Ajánlom a fényképalbumomat a várról: https://plus.google.com/photos/105482462465634327770/albums/5730793597575596737?banner=pwa

Képajánlat még a Füles-Bástyáról:  http://www.facebook.com/photo.php?fbid=427952410551701&set=a.426407154039560.113989.221660581180886&type=1&theater

Kis cikk a felújításról 1996-ból: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=427952563885019&set=a.426407154039560.113989.221660581180886&type=1&theater

 2012-es ÚJDONSÁG, hogy a Püspökvárban múzeum nyílt és akár a torony kilátójából is szétnézhetünk! :))  Mi is felmentünk:

Ajánlott cikkem ehhez a helyi hetilapban: http://gyorplusz.hu/cikk/megnyilt_a_gyori_muzeumhaz.html

Letölthető az újság is, a II.évfolyam 20. számában található egy remek bemutató cikk.

A városban több helyen találkozhatunk emléktáblákkal amelyek a várfalak, kapuk helyét jelölik.

Győr szépül folyamatosan. Már remek sétányok készültek a vár körül.