Kőszegi-hegység - kirándulások
Őszi kirándulás a gesztenyeünnep idején.
Ismerősen cseng Írottkő, Hétforrás, vagy Jurisics Miklós?
A Kőszegi-hegység szintén sajátos hangulatú.
A hegységet gyűrt kristályos pala sorozat alkotja. A Bakony után furcsa a szürkés, fekete kőzet. Sok-sok gesztenyefa hullatta termését, amely varázslatos volt számunkra. Elsőként Kőszegről a Szabó-hegyre indultunk az Óházhoz és a Hétforráshoz.
A Kincs parkolóból könnyen elérhető ez a két látványosság és a tanösvény.
A korai Árpád-kori ezer éves toronyvár ma kilátó. Szép időben még Schneeberg havas csúcsa is látható.
Hamarosan megtaláltuk a Hétforrás színhelyét is. Nagyon jól kitáblázott és jelekkel ellátott az egész hegység, könnyen eligazodhattunk! Kőszeg várai közül az ház a Felsővár, amely annak idején a Hétforrásról kapta a vízellátást. A millennium alkalmával (1896) szép külsőt kapott a hét forrás és megkapta táblácskáit a hét vezér nevével.
Közelében van a régi laktanya épületének romja, valamint a katonák fákba vésett nyomai melyek a visszaszámolt napjaik számait őrzik.
Gyors kis kirándulás volt.
Kőszegen pedig zajlott az Orsolya napi vásár! Természetesen ezt is megnéztük a kellemes városka hangulatát csak megkoronázta. A vár udvarán sült a gesztenye és a kürtös kalács, langalló, forrt a bor és a tea. Sok-sok kézműves termékekkel, ételekkel, különlegességekkel várták a látogatókat.
A város mesebeli a sok műemlék épülettel.
Az 1532-es török ostromról vált híressé: ekkor kényszeríttette visszafordulásra a Bécs felé tartó százezres török hadat Jurisics Miklós maroknyi serege. E győzelem emlékét őrzi máig Kőszegen a 11 órakor felcsendülő harangszó.
A Jurisics vár Kőszeg egyik vonzereje, melyet emlegetnek Esterházy várnak is.
Az íves záródású kőkeretes kapu felett az 1695-tôl itt tulajdonos Esterházy-család hercegi ágának kőcímere látható.
A késő gótikus-reneszánsz folyosó, a lovagteremnél.
A régi bástyakapu helyén emelték a mai Hősök tornyát a kőszegi ostrom 400 éves évfordulójára.
A sgraffitós házak díszítésmódjának a lényege, hogy a falra két vagy több, különböző színű vakolatréteget raknak, majd a felső, világosabb réteget a kívánt minta szerint eltávolítják. Ez az Itáliából származó eljárás.
A Városháza Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését.
A város legrégebbi, kiemelkedő építészeti emléke a XV. század végén megépült Öregtorony, amely lényegében épségben maradt meg. Legfontosabb jellemzője, hogy sem nem négyzetes, sem nem kerek, hanem szabálytalan alaprajzú, kilenc oldalas erődítmény. A fal vastagsága átlagosan mintegy két méter. Az Öregtorony ma a Városi Múzeum.
Jézus Szíve-plébániatemplom neogótikus stílusában, 57 méteres tornyával.
Kora délutánra bejártuk a várost. Így hát visszamentünk a hegyre túrázni egy jót!
A hegy lábánál van 2000 óta a szénsavas forrás. Nekem ízletes a 234m-ről feltörő kalciumos-szénsavas vize.
Túránk az Elektromos forráshoz vezetett. Nem rázott meg, de feltöltődni lehet itt. Talán a felette lévő fa villámcsapást kapott és innen az elnevezés, nem tudom.
Hosszabb túránk Velem településéről indult a híres Irottkő csúcsra!
Elsőként a Szent Vid hegyen a kápolna tűnt a szemünk elé, amelyet a meredek oldaláról, a régészek kutatóárkain át közelítettünk meg.
Tovább egy szép fenyves részen haladtunk, melyben légyölő galócákat is láthattunk még.
Hamarosan elértünk a Hörmann forráshoz, amely a Kőszegi-hegység legmagasabban lévő forrása 713m-en. Hörmann Mihály várnagyról kapta a nevét, mely eredetileg Csarmas kútja volt, a Csarmas patak kezdete.
Itt van egy parkoló is, ahonnan könnyedén feljuthatunk a kilátóhoz. Meglepően könnyen járható úton, ami a patakkal szemben indul és tanösvényes, amely a natúr park településeit és a Kőszegi-hegység kedvelt kirándulóhelyeit mutatja be.
Haladtunk szépen és havat is láttunk, egyre több havat!
Miért is írott kő, Irottkő??? Határpont, ide írták ki a határvonalat. Eredetileg nem az országhatárt, hanem a birtokviszonyi határokat. A területhatár az Esterházy és a Batthyány család birtokát jelezte.
(884m)
Visszafelé a piros turistajelzésen mentünk. Erre jó kis mászós lett volna feljönni! Útközben megnézhettük az Asztal-kő neves kőképződményt, mellette szép panorámával, valamint a közelében lévő Apostolok-fáját. A sok faoszlop között egy facsoport növekedett.
Még mindig maradt időnk, ezért megálltunk Cák településen megnézni a neves régi népi építészeti pincesort.
Maradt látnivaló, barlang, forrás, múzeum, tanösvény.
Különösen jól felkészülhettünk a www.koszeg.hu és a www.naturpark.hu oldalról.
Persze ide vissza kellett menni többször is. Album 2010, 2011:
https://picasaweb.google.com/105482462465634327770/Koszeg
Az egyik alkalommal Lukácsháza felé megálltunk a víztározónál. Kellemes hely egy sétára.