Siklós a Mecsek közelében egy olyan település, ahol szintén jót kirándulhatunk, kalandos felfedezéseket tehetünk.
Ehhez a várhoz sem kell hegyet másznunk, benn találjuk a városban.

"A vár létéről a pécsi káptalan 1294. november 30-án keltezett irata tudósít elsőként, megemlítve „topordi Mihály fia Omone, siklósi várnagy”-ot. Az erőd vélhetőleg az 1287-ben már biztosan létező nagyharsányi vár ellensúlyozására épült az 1270-es évektől."
"1507-ben Perényi Imre nádor tulajdonában készült a vár bejáratát jelentő Barbakán, a lakóterek reneszánsz átépítése, a Perényi-címeres kandalló az első emeleten."
Majd török kézen is volt. "A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai ferences templomot is mohamedán imahellyé alakították."
"Ugyancsak a megszállók építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét, amely számos csorgókutat, illetve egy török fürdőt is magába foglalt." - olvashatjuk a wikipédiában.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sikl%C3%B3s

 
 A város központjában.

A Dzsáminál.                  

A dzsámi építtetője Malkocs bég (Malkoç Bey), valamikor 1543 és 1565 között. Siklós 1686. évi visszafoglalásakor  épségben állt a mecset.
Utána az épület jellege egyre inkább eltűnt és lakóházként  működött a mellé épült házakkal.
"A műemléki helyreállításra az 1990-es évek első felében került sor, s bár a munkálatok csak 1994-re fejeződtek be, az épület 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat. A belső tér rekonstrukciójához nagy segítséget kaptak a szervezők az Ankarai Néprajzi Múzeumtól, amely korabeli szakrális tárgyakat bocsátott a siklósi dzsámi rendelkezésére. Napjainkban a helyreállított, rekonstruált belső terű épület belépőjegy ellenében látogatható, illetve a délszláv háború éveiben Siklóson és környékén letelepedett kisszámú iszlám közösség imahelye." - olvasható a wikipédiában.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Malkocs_b%C3%A9g_dzs%C3%A1mija

Megnéztünk egy Szerb Ortodox Templomot is az érdekesség kedvéért. Amely valóban különleges volt. Főleg a fafaragások tették azzá. Ajánlok egy oldalt erről is:
http://360x180fok.blogspot.com/2011/06/siklos-szerb-ortodox-templom.html

Innen a Siklóshoz tartozó Máriagyűdre mentünk, ami tulajdonképpen zarándokhely. Mária-jelenés miatt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riagy%C5%B1d
Fényképem erről már nincsen, nehéz volt annak idején a 24 kockával gazdálkodni. :)



Ajánlat: http://www.siklos.hu/turizmus






Megemlíteném itt Harkányt is, ahol fürdőben pihentethetjük a túrázó izmainkat. :)

 
Kalandos baranyai környék, a török időket idéző, Zsolnay díszben pompázó, Harka leányzót megkívánó, Szársomlyó hegyet felszántó ördöggel. :) Mindenképpen emlékezetes marad.

Visszatérésünk Siklósra:

Vagy sár vára? Sárvár város területén valószínűleg réges-régen valóban sáros, mocsaras terület lehetett. A vár pedig földvár. "A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek."

Sárvár a Dunántúlon Pápa és Szombathely között található.

Vára a Nádasdy vár.
"A török rablóportyák elleni védelmül fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olaszbástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. Halála után özvegye Báthory Erzsébet is lakott falai között."
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rv%C3%A1ri_v%C3%A1r
"A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig uralták a felkelők, majd az Esterházy főnemesi família szerezte meg. Utóbb a Wittelsbach-család birtokolta 1945-ig.

A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, feltöltve a külső vizes árkokat, mivel azonban mindig lakták épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket."

Parád a Mátrában igazán látványos település. Egy alkalommal az arra jártunkkor a Kocsimúzeumot néztük meg. Maga a Cifra Istálló épülete is igazán szép! 1880-ban épült.

Az épületben érdekes gyűjteményt nézhetünk a magyar kocsizás, hintózás és lovasszánok emlékeiből. Híres, neves kocsik is megtalálhatók itt.
A kocsimúzeumról bővebben a Parád község honlapján:
http://www.parad.hu/latnivalok.php#kocsi





A magyar kocsigyártás történelmében érdekességképpen kiderül az is, hogy valójában a kocsit Kocs településen készítették. A kocsi bognárok híresek voltak, készült a kocsi szekér. :)
Egyébként Kocs nem Parád közelében van, inkább Tatabánya közelében. Viszont ott is van kocsimúzeum, sőt kocsitoló fesztivál is. http://www.kocs.hu/muzeum.php





Parádon megnézhetjük még az Ásványvíz Gyűjteményt is, valamint más neves régi épületeket, mesteremberek bemutatóit, parkot, fasorokat, ősjuharfát, vagy az Ilona-völgyi vízesést.





A Palócházban is jártunk.
http://www.parad.hu/nepikultur.php#haz



Asztalos Johák fafaragó művész kiállításán Parádon.
http://www.parad.hu/muveszek.php

  Ősjuhar


 Ilona-völgy Mária kegyhely.




Szívesen ajánlom egy másik cikkem a Mátrában töltött napjaimról, "Szép napok a Mátrában" címmel, például a vízesés címkénél.