A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. Nagy érdekessége, hogy ez egy barlangvár!



2011 februárjában látogattam meg a várat, ahol nagy újításokba kezdtek.



A várba vezető útról már jól látszik a szomszédos apáca és barát sziklák.  Riolittufából keletkeztek még a vulkáni működés közben.  Úgy látom az első két forma egyetlen kúpot alkothatott aminek kitört a közepe és a teteje, talán. Valóban úgy néz ki, mintha egy apáca állna ott egy barát társaságában.
Van erre egy Török asztal elnevezésű szikla is.

   

Széles úton lehet feljönni a várhoz.





A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Birh-Bodon-ágának birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt erősséget jelentősen átalakították, és a mai felsővár területén új, jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárások találtak valószínű bizonyítékot.



1561-ben Sirok is beépülhetett a végvári rendszerbe mint Eger legerősebb elővára, Cserépvár és szarvaskővár mellett.



1588-ra a vár ismét elég rossz állapotba került, így 1596-ban Eger elestének a hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a rosszul felszerelt, kevés számú őrséggel együtt a várat elhagyták, így még abban az évben Ali és Ahmed pasa vezetésével a török csapatok kardcsapás és ostrom nélkül foglalták el.

 

Vaku nélkül és vakuval készült kép.



 


 

 






 

Csodálatos a várból a panoráma!

 

Annak idején pasák legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók mindamellett gondot fordítottak a siroki várra. Külső falait egy lebontott templom köveivel megvastagították, és számtalan fa építményt tákoltak a falak tövébe.



Amikor Doria János 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett. A védelem nélkül maradt vár ostrom nélkül került a magyarok kezére a felszereléssel és élelmük egy részével együtt. A vár elvesztette hadi jelentőségét, és idővel az állapota tovább romlott.



1693-ban Bagni márki birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el.



A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők - a többi veszélyesnek tűnő várral együtt - a siroki várat is megrongálták (1713), hogy elkerüljenek minden ehhez hasonló katonai vonatkozású rebelliót.



A vár ettől kezdve csak pusztult, romvárkánt volt nyilvántartva.





Az állam tulajdonába került vár felújítására sokáig nem jutott pénz. A régészeti feltárások 1965 és 1972 között folytak Kovács Béla régész vezetésével. Ez idő alatt az alsóvár teljes feltárására és az észak-keleti sziklafolyosó kutatásának megkezdésére volt lehetőség. A felső várban a földalatti folyosók és termek nagy részét megtisztították a törmelékektől. Az erősen omladozó falak első megerősítésére 1996-ban került sor. Ennek során a magasan álló falak falkorona védelme, a kút-ciszterna lefedése (Köv. képen mellettem látható), a felvezető sziklafolyosó biztonságosabbá tétele és a sziklafelszín repedéseinek injektálása készült el, koránt sem teljes körűen.



A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Széchenyi Terv Várprogramja keretében első lépésként 2002-ben a felvezető utat építtette ki és lefektette az összes közművezetéket. A munkákat régészeti felügyelettel végezték, majd a következő évben a felsővárban szondázó feltárások voltak. A talált leletek színvonala nagy reményeket keltenek a 2011-ben kezdődő szisztematikus feltárások iránt. A kutatás a felsővár nyugati vége felől halad a vár középpontja felé. Két-három ásatási évad során elkészülhet a felsővár a teljes feltárása, melyre alapozva a teljes vár felújítási tervei is elkészíthetőek.




A tervek alapján a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Uniós pályázatos pénzből 2010 végén kezdte el az alsóvár felújítását. A projekt során az összes fal megerősítése, konzerválása elkészül. Több helyen jelentős falmagasítások készülnek, a romkontúr megtartásával. Az egykori kőfalú istállóépület felhasználásával zárt kiállítóteret és vizesblokkot alakítanak ki. Az igazi attrakció az ellensúlyos szerkezetű felvonóhíd működőképes rekonstrukciója lesz. 2012-től a zárhatóvá váló várat csak belépőjeggyel lehet majd látogatni. Cserében magyarázó táblák igazítanak el a hely sajátosságaiban, látványos kiállítás mutatja be a középkori várudvar nyüzsgő életét, hiteles módon kerülnek bemutatásra a várakban nélkülözhetetlen tevékenységek. A felvonóhíd működését naponta kétszer látványos ceremónia keretében mutatják be. A vár körüli sétaúton táblák fogják bemutatni a táj sajátosságait. Sötétedés után a völgy felől díszvilágításban fog pompázni a vár.

Az információk a wikipédia oldaláról származnak:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Siroki_v%C3%A1r

 

A bejegyzés trackback címe:

https://termeszetjarok.blog.hu/api/trackback/id/tr454345415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.